Gyors jelentés

Csak jelezni szeretném, hogy nem haltam éhen sem szomjan, egy gyereket sem kellett szülnöm a túléléshez, bár eléggé visszafogtam magam. Egyik nap a Zara kirakatában még egy keki színű kabát is megszólított, hogy: ,,Anna, én a tiéd, te az enyém, töltsük hát együtt a szeles szicíliai napjaidat”, de kénytelen voltam neki nemet mondani. Ma, pedig érkezett egy e-mail Campuséktól, hogy utalásra került az ösztöndíjam. Hinni még nem hiszek nekik, a telefonom még nem jelzett a megérkezett életmentő összegről. Lehet csak megunták a segélykérő telefonhívásaimat és üzeneteimet. Annyi biztos, hogy sokan névről ismernek már a Balassi Intézetben.

            Egy mindenki számára, és eddig a hétig számomra is, misztikus és rejtélyekkel teli helyről szeretnék írni Messina szívében. Olyan legendákat hallottam erről az épületkomplexumról, hogy kapui nyitva állnak a tanulni vágyó ifjúság előtt és néha még az órák is meg vannak tartva, persze minimum 10 perces csúszásokkal. Ezt a helyet messinai jogi karként emlegetik a történelemkönyvek, és a hely bizony létezik.

            Röviden, a héten akadt pár professzor, aki úgy vélte ideje végre elkezdeni a tanévet így október közepe táján. Persze még mindig akadnak kivételek. Ami a lényeg, hogy három órát látogattam meg eddig. Az első, a már említett hangzatos nevű Politica economica e finanziara volt. A tanár miután megtudta, hogy az olasz tudásom a béka szebbik fertálya alatt méterekkel található, csak megadott két könyvet, amit ki kell végeznem félév végére és felmentett az óra látogatása alól.

A második élményem minap az olasz oktatással, hogy ezek az egyetemisták finoman szólva nem tudnak angolul és nem is szeretnének ezen a nyelven tanulni. Reggel egyedül érkeztem a kb. 50 fős előadóterembe, ahol a kedves professzor asszony nagyon megörült, hogy végre valaki érdeklődést mutat a nemzetközi tengerjog iránt és gyakorolhatja az angol nyelvtudását. Tehát egymagamban meghallgattam az előadását a legfontosabb nemzetközi jogi egyezményekről, tengerjogi zónákról és egyéb nyalánkságokról. Akármennyire szárazon hangzik (pedig tengerről van szó ;) ) én már itthon is szerettem ezt a témát, szóval úgy döntöttem továbbra is látogatni fogom ezt a hajnali 8 órás előadást, annak ellenére, hogy a táskám hazafelé 3 kg-al vált nehezebbé Yoshifumi Tanaka The international law of the sea című utánozhatatlan humorral fűszerezett művétől, amit a tanárnő adott könnyű esti olvasmánynak…

            Harmadik, és egyben utolsó tapasztalatom erre a hétre Prof. R.-től Az olasz büntetőjog alapelvei. Ez a tantárgy olyan mélyen megérintett, hogy soha többet nem szeretnék rajta részt venni. Hadd ne mondjam, hogy már megint, mint egyedüli lelkes diák jelentem kimeríthetetlen tudásszomjammal egy még hatalmasabb előadóteremben. A helyszínt aztán áthelyeztük a professzor szobájába. Hála az égnek az évek során tökélyre fejlesztettem a ’hogyan nézzek intelligensen, miközben arra gondolok, mit főzzek vacsorára’ nézésemet. Nem akarok ezzel kérkedni, de tényleg fantasztikusan csinálom. Kb. fél óra után vesztettem el teljesen a fonalat és, hogy őszinte legyek, nem is akartam túlságosan újra felvenni. Ez a kedves jogász teljes odaadással és tökéletes brit akcentussal beszélt az olasz büntető törvénykönyvről és fejből idézte a cikkelyeket. Tisztelem érte, hogy szenvedélyesen szereti az alkotmányát és jókat kacag az egyes részein, miközben én megfelelő kifogást próbálok keresni, miért is adom le az óráját. Miután harmadszorra számoltam meg hány reluxa csík lóg az ablak előtt, befejezte a mondandóját. Nem vagyok képes még egyszer ezt túlélni szélütés nélkül. Keresnem kell hát valami mást helyette.

           Most búcsúzom egy pár napra. Egyetlen drága édes anyukám ugyanis ma átlépte az olasz partokat és már a tőlem nem messze fekvő Cataniában hajtotta nyugovóra fejét. Holnap lesz a nagy anya-lánya találkozás. Szinte biztos vagyok benne, hogy már beszerzett egy szalmakalapot. El sem tudom a nélkül képzelni a napsütésben. Ha minden a terv szerint megy, este már egy, a gyönyörű Málta felé tartó komp fedélzetén leszünk.

Málta, ne menj sehova, jönnek a lányok!!!