Új otthonom Messinában

Egy olasz utcában, egy olasz lakásban, egy olasz szobában fekszem a saját olasz DUPLA ágyamon. Lehet, ez valami egyke tulajdonság, de szeretem a hatalmas ágyakat, amiben el lehet veszni. Rendszerint keresztben szeretek feküdni egyik saroktól a másikig. Hogy miért is írom ezt? Mert Carlo csodát tett ma este.

Reggel felkelés után a konyhaasztalon ez az üzenet várt: ,,I went to the city. I will come back in the afternoon.” Lengyel barátaimmal sokat gondolkoztunk mi férhet bele az olaszoknál az ’afternoon’-ba. Carlo este 9-kor érkezett meg, de egy csodálatos hírt is hozott magával. Mindenkinek talált lakást! Nem ám akármilyet! Mindenkinek az álomlakását, magyarul számomra a ’Minden Csak Egy Köpésre Van’ apartmant. A városközpont közelsége mellett csupán egy nyomós indokom volt ezt választani. A szállásról készült fotókkal csak az interneten találkoztam, mikor Carlo virtuális idegenvezetést tett a lakhatási lehetőségek között. Az egyik szobáról készült képen, pedig megpillantottam egy Mickey egeres posztert. Abban a pillanatban tudtam, hogy a keresés véget ért, ez az én szobám. Egy gond akadt csak, ezt a helyet már előre lefoglalták egy spanyol lánynak. Tehát, ha nem is teljes elégedettséggel, de mindenképpen feldobva indultam el új otthonomba. Én voltam este az utolsó, akit ez az aranyember elhelyezett. Itt szeretném külön kiemelni, hogy mennyire hálás vagyok neki és mennyire jó a messinai ESN szervezése! Köszönöm Carlo! Anyukám is nagyon köszöni! :)

Felráncigáltuk a bőröndjeimet a második emeletre, ahol egy középtermetű, göndör barna srác, Flavio nyitott ajtót, majd hirtelen ott termett egy karcos hangú szőke hajú lány, Ingrid is. Lerítt róla, hogy francia. Mindketten úgy vigyorogtak, mintha muszáj lenne. Később az is kiderült, miért. Flavio rögtön elkapta a kezem és temperamentumos olaszsággal elkezdte mutogatni a szobákat, majd bevezetett az egyetlen gazdátlan helységbe, az én szobámba. Aminek falán ott lógott a kedvenc Mickey egeres poszterem. Mivel még új voltam ott, nem kezdtem el egy helyben ugrálni és sikongatni, de magamban eleresztettem egy igen hangos örömkiáltást. 

A poszter

Miután Carlo elhagyta a lakást, közölték, hogy ők iszonyatosan be vannak tépve. Mit tehettem volna, hát megkínáltam őket pálinkával. Flavo beszél egy kicsit angolul és Ingrid is, ők egymás között olaszul próbálkoznak. Ingrid, elmondása szerint öt nappal ezelőtt kezdett olaszul tanulni, miután megérkezett a szigetre. Ahhoz képest maradéktalanul megértik egymást, bár hozzá kell tenni, hogy őrültek mindketten, a szó pozitív értelmében. 20 perc elteltével a kis francián egy torta alakú napszemüveg, Flavón egy lila bozontos paróka, rajtam pedig egy Sherlock Holmes stílusú kalap volt. Az biztos, hogy itt nem fogok unatkozni.

Holnap Welcome Day-re megyünk, amit az erasmusos kis diákoknak tartanak.

Buonanotte Mindenkinek!

                                             

                                      Kis éji zene a francia lánytól: